Az elszálló alapanyagárak miatt rohamosan emelkedik a lakóingatlanok újjáépítési értéke, amit azonban a lakásbiztosítások feltételei még az éves indexálás mellett is csak nehézkesen követnek.

A KSH adatai szerint az elmúlt években az építőipari árindex jelentősen felülmúlta az inflációt: míg az utóbbi kumulált értéke az elmúlt öt évben 18 százalék körül alakult, az építőiparban tapasztalt átlagos drágulás megközelítette a 60 százalékot. Az építőanyagok idén tapasztalt, állami szabályozói beavatkozást is igénylő drágulási hulláma pedig mindennél aktuálisabbá tette a meglévő lakásbiztosítások felülvizsgálatát.

Az 5 évnél korábban megkötött szerződéseknél, fenn áll a veszélye annak, hogy az érvényes biztosításuk értéke nem fedezi az ingatlan teljes újjáépítési értékét. Nem fedezi a biztosításuk az esetleges helyreállítási költségeket. Ami, hatalmas veszteséget okozhat a szerződő feleknek.

Az elmúlt évek folyamán megnövekedett építési kedv és állami támogatások magukkal hozták az építkezési alapanyagok rohamos áremelkedését, ami magával hozta a helyre állítási költségek meg növekedését. Ami elég volt 2-3 éve négyzetméterenként 300 ezer forint körüli összeggel kalkulálni egy átlagos ház újjáépítési költségét. Ma már ez az összeg a 450-550 ezer forintos költségekkel is járhat.

Az alulbiztosítottság nem csupán az ingatlan teljes megsemmisülése esetén jelent problémát. Amennyiben a biztosító a kárkifizetés előtt észleli, hogy az adott ingatlan biztosításának értéke elmarad az újjáépítés értékétől, egyes kisebb káresemények esetén is csupán a valós kár arányos részét fogja megtéríteni.

Az ingatlan folyamatos fejlesztése is alulbiztosítást okozhat. pl.: Fűtés korszerűsítés, napelem rendszer felszerelése, beüzemelése, konyha, fürdőszoba felújítása. stb.

Alulbiztosítottság: Lakás biztosításnál.

Az az eset, amikor a biztosítóval megkötött szerződésünk. NEM fedezi az esetlegesen bekövetkezett káreset által megsemmisült épület, ingó és ingatlan károkat, azon károk helyreállításának költségét.

Pl.: Hiába van biztosításunk a lakásunkra, nekünk csak a szerződésünkben meghatározott összeget fizeti a biztosító.

Kárunk 20 millió forint, de a biztosításunk csak 16 millióforintra érvényes. Ebben az esetben a biztosítónk csak a 16 milliós biztosításunk alapján fizet nekünk, lebontva a kárunk százalékos arányában. Azaz minimum – 4 millió forint amit nekünk kell állnunk.

Ajánljuk, hogy a már meglévő biztosítását vizsgáltassa felül biztosítási partnerével. Ami valószínűleg ingyenes lesz, de a biztosítási díj növekedésével járhat

 

Kátyúkár esetén mi a teendő?


Komoly esélyünk van belefutni a főváros útjain keletkező napi új 500 kátyú valamelyikébe. A statisztikák szerint azonban az ilyen károknak csak a felét térítik meg. Érdemes tehát a lehető legjobban mindent dokumentálni. Ha az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül tovább ment, vagy  a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, vagy figyelmeztető tábla jelezte az adott útszakasz problémáit, akkor kárigénye elutasításra kerül.


Ha nem rendelkezünk casco vagy kátyúkár kiegészítő biztosítással a kötelező biztosítás mellett,  akkor főszabály szerint a kátyúkárt az adott út tulajdonosának kell bejelentenünk mihamarabb.  Fontos tudni, hogy a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának hatáskörébe tartozik a biztosítás hiányában.

A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik. A fővárosi közút például üzemeltet egy keresőt is, amely segít eldönteni kihez tartozik az érintett útszakasz, és ugyancsak itt van egy kárbejelentő dokumentum is.

Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát. Ha komolyabb kárunk keletkezett, akkor ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, egyéb esetekben pedig próbáljunk tanúkat szerezni a helyszínen lévők közül. A méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) alkalmazzunk a fényképekhez, a legideálisabb pedig a mérőszalag használata, lenne,

A casco biztosítással rendelkezőknek a biztosító közvetlenül téríti a kárát, de csak abban az esetben, ha a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes végiggondolni a casco biztosítási szerződés megkötésekor azt is, hogy vajon nyújt-e a gépjármű elszállítására és tárolására is fedezetet a biztosító vagy nem. Alapesetben ugyanis a casco nem helyettesíti az úgynevezett kátyúbiztosítást, mivel a kátyúkárok összege az önrészhez hasonló mértékű. Ha a kátyú kikerülhetetlen, minél jobban csökkentsük a sebességünket természetesen a biztonságos közlekedés figyelmbe vétele mellett. Amikor a kátyúba érkezünk, a fékpedált engedjük fel. Ugyanis amennyiben a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, ezáltal a felnit és a futóművet is.

 

Mit kér a rendőr kötelező biztosítás igazolására?


A rendőr kérésére több dokumentum is szükséges lehet a kötelező biztosítás igazolására - A szerződés hatályba lépése után két hónappal már nem elég a biztosítási kötvény felmutatása, ha az érvényes kötelező biztosításunk meglétét igazoljuk a közúti rendőri ellenőrzés alkalmával. Az aktuális díjbefizetési csekkel vagy egyéb, díjfizetést igazoló dokumentummal is rendelkeznünk szükséges.

A kgfb-ről szóló törvény szerint a biztosítók leginkább a kötvény megküldésével jelzik a biztosítási szerződés létrejöttét. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ez a papír önmagában csak a biztosító kockázatvállalásának első 60 napjában igazolja, hogy van érvényes kgfb-szerződésünk. Ha nincs kötvény, e célra a biztosítási ajánlat ügyfélnél található példánya is megfelelő lehet az igazolásra az első 60 napban – de csak abban az esetben, ha a biztosító és az ügyfél a jogszabály által előírt adatokat megfelelően rögzítették.

A kgfb díját többféle módon rendezhetjük:

  • negyed - vagy félévente, sőt egy évre
  • átutalási megbízással, csoportos beszedési megbízással, csekken


Az ügyfél (akit a biztosító „üzembentartónak” hív) a befizetett csekkszelvénnyel, az utalásról szóló bizonylat másolatával vagy a biztosítótól automatikusan erre kapott igazolással bizonyíthatja kötelező gépjármű felelősségbiztosításának befizetését.
A lényeg, hogy legyen nálunk egy dokumentum, ami a díjfizetést – és így a biztosítás fedezettségét igazolja.
Átutalás esetében a legcélszerűbb, ha kinyomtatjuk és magunknál tartjuk a díjfizetést igazoló átutalási bankkivonatot. Fontos az is, hogy az utalási kivonaton pontosan ott legyen az az időszak, amire a pénzt befizettük.
A biztosítói szerződés kezdete utáni 60. naptól tehát már nem elég önmagában a szerződés megkötését igazoló dokumentum (például kötvény). Emellé egy, az adott időszakra vonatkozó díjfizetésről szóló bizonylatot is a járműben kell tartanunk. Ezt a két  (mármint a szerződési és a díjfizetési) igazolást egyetlen dokumentummal is kiválthatjuk.

A nemzetközi zöldkártya vagy egy megfelelő tartalmú biztosítói igazolás lehet ez, melyet biztosítótársaságunk küld meg részünkre az aktuális díj befizetése után. Ezek bármelyike együtt tartalmazza ugyanis a biztosítási szerződésünket és a kifizetett biztosítási időszak dátumát. A nemzetközi zöldkártyát viszont általában csak ügyfélkérésre, a külföldi utazást megelőzően küldik ki a biztosítók. E célja mellett ez a belföldi igazoló szerepet is betöltheti – persze a már kifizetett időszak esetében. A másik fentebb említett biztosítói igazolást  az ügyfél kérésére is megküldhetik a biztosítók, de  jellemzően a nem csekkes díjbefizetést választó ügyfelek automatikusan kapják meg. A biztosítók külön kérésre kiállítanak a különböző hatósági (pl. rendőrségi, bírósági) eljárásokhoz, illetve más biztosítónál a kárrendezéshez a megszokottnál több adatot tartalmazó kgfb-fedezetigazolásra szóló dokumentumot is.

A jogszabályi előírások szerint a biztosító köteles az igazolások valamelyikének megküldésére az aktuálisan befizetett díj alapján. Ennek típusát azonban szabadon határozhatja meg. A díjfizetési csekk megküldésével a biztosítók eleget tesznek a jogszabályi kötelezettségüknek (mely persze az ügyfél időben történő befizetésével válik érvényessé), a nem csekkes szerződések esetében pedig a befizetésről szóló igazolást vagy éppen ennek kiváltásaként a zöldkártyát utólag küldik meg. A Nemzeti Bank rendszeresen ellenőrzi  a biztosítók kgfb-hez kapcsolódó szerződés-nyilvántartó és ügyfél-kommunikációs rendszereit.

 

ELEGET TESZÜNK A 2019/2088 SZÁMÚ EU (SDRF) RENDELET SZERINTI KÖTELEZETTSÉGÜNKNEK

A fenntarthatósági követelmények figyelembevételéről szóló, szerződéskötést megelőző tájékoztatás a 2019/2088 számú EU rendelet (SFDR) alapján:

 

pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 számú EU rendelet (SDFR) harmonizált szabályokat határoz meg a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók által a fenntarthatósági kockázatoknak a folyamataikba való integrálása és e folyamataik során a fenntarthatóság szempontjából káros hatások figyelembevétele, valamint a pénzügyi termékekről szóló, fenntarthatósággal kapcsolatos információk tekintetében alkalmazandó átláthatósággal kapcsolatban.

Az SFDR előírja a biztosításközvetítő pénzügyi tanácsadónak minősülő gazdasági szereplőknek, hogy a honlapjukon adjanak tájékoztatást arról, hogy befektetési, illetve biztosítási tanácsadásuk során figyelembe veszik-e a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, amennyiben pedig nem, úgy indokolni kötelesek, hogy miért nem veszik figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait.

A fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos ismertetésnek arra kell kiterjednie, hogy a fenntarthatóságnak milyen kockázatai, negatív hatásai vannak/lehetnek a biztosítási termékek hozamaira nézve. A Meritum Biztosítási Alkusz Kft. a biztosítási tanácsadási tevékenysége során nem veszi figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat -a várható gazdasági folyamatokra ilyen szinten nincs rálátása-, az adott termék ismertetése során abból indulunk ki, hogy a fenntarthatóságot a biztosítási terméket kínáló biztosító társaságok figyelembe veszik és az ezzel kapcsolatos információkat a szerződés megkötését megelőzően megadják a kalkulációikban és termékismertetőikben.

A Meritum Kft., mint biztosításközvetítő, a befektetés fenntarthatósági kockázatainak figyelembevételére kizárólag a biztosítók által megadott paraméterek alapján képes.

 

Az Uniós előírásoknak megfelelve ( IDD (2016/97 EU) irányelvnek megfelelően)  vállaljuk, hogy Ügyfeleink részére az átadott biztosítási kínálatok minden esetben igényfelmérés alapján készítjük el és minimum 3 Biztosító versengő termékeit dolgozzuk ki az előzetesen felmért igényeknek megfelelően, így biztosítjuk Ügyfeleinknek az optimális választás lehetőségét. Természetesen biztosítási ismereteink / tudásunk alapján elmondjuk Ügyfeleinknek a termék jellemzőit és kérdéseikre megadjuk a válaszokat, de ezekkel nem kívánjuk befolyásolni döntéseiket. Az ajánlatok kidolgozásánál nem szempont a Biztosító által kínált jutalékrendszer, célunk a hosszú távú bizalmon alapuló stabil üzleti kapcsolat.

Nincs ösztönző rendszerünk és nem tesszük érdekeltté üzletkötőinket egy bizonyos termék/biztosító előnybe helyezésével!

Tanácsadás üzletkötőink által nem történik, Ügyfeleink önállóan döntenek meglévő igényeik alapján az átadott biztosítási kalkulációk és termékismertetők alapján.

 

Meritum Biztosítási Alkusz Kft.

 

Lakásbérlők közül kevesen tudják, hogy nem csak a főbérlő, hanem albérlőként ők is köthetnek lakásbiztosítást, ami egyébként egy lakásbiztosításhoz képest kedvezőbb áron nyújt fedezetet az értékeikre. Ahogy azt is kevesen tudják, hogy a két fél – tulajdonos és bérlő – által kötött lakásbiztosítások más-más módon fedik le az ingatlan és a benne található ingóságok védelmét.

A valóságban, sajnos, sokan csak saját káreseményük után szembesülnek azzal, hogy az ingatlan tulajdonosa által megkötött lakásbiztosítás kár esetén a bérlő ingóságaira (elektronikai eszközök, értéktárgyak ..) nem nyújt védelmet . Tehát ha betörtek az albérletünkbe és elvitték a laptopokat vagy villámcsapás miatt kár keletkezett az albérletben tárolt eszközeinkben, sajnos, ilyen káreseteknél a tulajdonos lakásbiztosítása nem nyújt fedezetet a bérlő értékeiben bekövetkezett kár esetén. Éppen ezért a bérelt ingatlanban a saját értékeinkre nekünk szükséges biztosítást kötni.

MELYIK BIZTOSÍTÁS MIRE TÉRÍT?

Leegyszerűsítve: a lakás tulajdonosa által kötött lakásbiztosítás a saját ingatlanára és a benne található saját ingóságaira nyújt védelmet, míg az albérlő által kötött biztosítás a bérelt ingatlanban található saját ingóságait (berendezési eszközök, elektronikai cikkek) biztosítja. Emellett bérlőként - biztosítótól függően - kiegészítő biztosításokat is választhatunk: baleset-biztosítást, mobileszköz biztosítást, besurranás biztosítást vagy ebtartó felelősségbiztosítást.

Fontos, hogy akkor vagyunk jogosultak albérletünkben értékeinket lakásbiztosítással biztosítani, ha lakcím kártyánkon a bérelt ingatlan szerepel állandó vagy ideiglenes lakcímként (tartózkodási helyként). Értéktárgyainkról rendelkeznünk szükséges számlával, hogy ha bármi kár éri őket, a biztosító felé igazolni tudjuk az értékét és hogy a miénk.

A lakásbiztosítás megkötésekor kalkulátorunkban az ingóságok biztosítását kell kiválasztani. Mivel a lakásra nem kötjük ilyenkor a biztosítást, így kedvezőbb, havi 900-1400 Ft közötti áron választhatunk biztosítást értékeinkre.

Albérletre is köthető lakásbiztosítás, amivel a saját értékeinket, ingóságainkat biztosíthatjuk! 

Abban az esetben, ha olyan társasházban bérlünk lakást, ami rendelkezik biztosítással, bár legtöbbször ez csak a falakat és a közös helyiségeket biztosítja, egy közös tárolóban történő kár esetén ez a biztosítás védheti az ottani értékeinket.

Előfordulhat olyan eset is, bár elég ritkán, hogy a tulajdonos nem kötött biztosítást az ingatlanra, ilyenkor a bérlő és a tulaj megegyezhetnek abban, hogy az albérlő kössön az ingatlanra és a benne tárolt ingóságaira biztosítást. Ezt érdemes a bérleti szerződésben is rögzíteni. Egy esetleges káresemény után a kárfizetés kapcsán a tulajdonos lemondhat az albérlő javára a kártérítési összegről. Ezt is szükséges nyilatkozat formájában rögzíteni.

Legyen szó saját vagy bérelt lakásról, az adott ingatlan ugyanúgy otthonunk, életterünk vagy akár a jelenlegi helyzetben munkahelyünk is, értékeink legnagyobb részét pedig benne tároljuk. Ha tehát életvitelszerűen huzamosabb vagy átmeneti időre bérelt ingatlanban élünk ugyanúgy érdemes gondoskodnunk egy lakásbiztosítással ingóságainkról, így nem leszünk kiszolgáltatottak egy esetleges káresemény esetén. Ráadásul ezt kedvezőbb áron tehetjük meg.