Mi a fedezetlenségi díj?

A fedezetlenségi díj egy 2010. január 1. óta létező díjtétel, amelyet olyan esetekben számolnak fel, amikor a gépjármű részt vesz a forgalomban, azonban nem rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel. Ennek az oka lehet például az, hogy az üzembentartó nem tett eleget biztosítási kötelezettségének és biztosítása díjfizetés hiányában megszűnt, de az is előfordulhat, hogy használt gépjármű vásárlása esetén nem kötötte meg azonnal kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását. Ez az összeg tehát a fedezetlen időtartamra megállapított utólagos díj, amely minden évben előre meghirdetett tarifa alapján kerül kiszámításra.

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy 2023. december 15-én bevezetésre került a Környezetvédelmi Biztosítás, mint Új termék.

A Környezetvédelmi biztosítás pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól szóló 271/2023. (VI.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szerinti kötelező környezetvédelmi biztosítással kapcsolatos szabályokon alapul. A Kormányrendelet környezetvédelmi biztosításra vonatkozó rendelkezései 2024. január 1-jén lépnek hatályba, ennek megfelelően, ugyan ajánlat/díjindikáció már december 13-tól készíthető/kérhető, de a kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint 2024. január 1-je.

A 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Hulladék tv.) meghatározott gazdálkodó szervezetek a tevékenységükkel okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozása céljából környezetvédelmi biztosítást kötelesek kötni. 

A Hulladék tv. alapján, környezetvédelmi biztosítás kötésére azok a gazdálkodó szervezetek kötelezettek, amelyek:

  1. a Kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladékot termelnek (a továbbiakban: hulladéktermelő)
  2. hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végeznek, ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét (a továbbiakban: hulladékgazdálkodó)
  3. a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoznak, kivisznek vagy átszállítanak.

HULLADÉKTERMELŐK

 Mikor kell a hulladéktermelőnek környezetvédelmi biztosítással rendelkezni?

A Kormányrendelet határozza meg a környezetvédelmi biztosítás részletszabályait, miszerint hulladéktermelőnek minősül azon gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévet megelőző két évben a telephelyén képződött és birtokolt hulladékának éves mennyisége meghaladja:

  1. veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
  2. nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot,
  3. nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.

A Kormányrendelet értelmében, a hulladéktermelőnek legalább 10.000.000Ft/esemény/év környezetvédelmi biztosítással kell rendelkeznie.

Mire nyújt fedezetet a Környezetvédelmi biztosítás hulladéktermelők esetén?

Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet alapján a szerződő fél (biztosított) közigazgatási jogi felelősségét kell a biztosítóknak átvállalniuk, a Körny. KSZF biztosítási eseménye helyett (ami polgári jogi igényekre vonatkozik) a záradék szerinti biztosítási eseményt alkalmaz a biztosító jelen fedezet esetében.

A feltételek értelmében a biztosító megtéríti a biztosított által a telephelyén okozott, de Magyarország területén bekövetkezett és bejelentett, előre nem látható, véletlenszerű környezeti károk felszámolásából eredő, meghatározott költségeket. Kifizetésre csak a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor. 

Milyen költségek térülnek a hulladéktermelő környezetvédelmi biztosítása által?

A fedezet kizárólag az elsődleges és kiegészítő helyreállítási intézkedésekkel kapcsolatosan felmerült költségekre terjed ki.

A Kormányrendelet alapján az önrésztől függetlenül a teljes kárért helytállhat a biztosító, majd az önrész összegét a biztosítottal szemben érvényesíti.   

 

HULLADÉKGAZDÁLKODÓK

A hulladékgazdálkodókra vonatkozó megkereséseket a Biztosítótársaságok egyedi elbírálás alapján, egyedi kockázatvállalói vizsgálják, határozzák meg.

A 1013/2006/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT CÉLBÓL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRE HULLADÉKOT BEHOZÓ, KIVIVŐ VAGY ÁTSZÁLLÍTÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK.

Egyedi díjindikációt kell kérniük.

 

Dokumentum

Az elszálló alapanyagárak miatt rohamosan emelkedik a lakóingatlanok újjáépítési értéke, amit azonban a lakásbiztosítások feltételei még az éves indexálás mellett is csak nehézkesen követnek.

A KSH adatai szerint az elmúlt években az építőipari árindex jelentősen felülmúlta az inflációt: míg az utóbbi kumulált értéke az elmúlt öt évben 18 százalék körül alakult, az építőiparban tapasztalt átlagos drágulás megközelítette a 60 százalékot. Az építőanyagok idén tapasztalt, állami szabályozói beavatkozást is igénylő drágulási hulláma pedig mindennél aktuálisabbá tette a meglévő lakásbiztosítások felülvizsgálatát.

Az 5 évnél korábban megkötött szerződéseknél, fenn áll a veszélye annak, hogy az érvényes biztosításuk értéke nem fedezi az ingatlan teljes újjáépítési értékét. Nem fedezi a biztosításuk az esetleges helyreállítási költségeket. Ami, hatalmas veszteséget okozhat a szerződő feleknek.

Az elmúlt évek folyamán megnövekedett építési kedv és állami támogatások magukkal hozták az építkezési alapanyagok rohamos áremelkedését, ami magával hozta a helyre állítási költségek meg növekedését. Ami elég volt 2-3 éve négyzetméterenként 300 ezer forint körüli összeggel kalkulálni egy átlagos ház újjáépítési költségét. Ma már ez az összeg a 450-550 ezer forintos költségekkel is járhat.

Az alulbiztosítottság nem csupán az ingatlan teljes megsemmisülése esetén jelent problémát. Amennyiben a biztosító a kárkifizetés előtt észleli, hogy az adott ingatlan biztosításának értéke elmarad az újjáépítés értékétől, egyes kisebb káresemények esetén is csupán a valós kár arányos részét fogja megtéríteni.

Az ingatlan folyamatos fejlesztése is alulbiztosítást okozhat. pl.: Fűtés korszerűsítés, napelem rendszer felszerelése, beüzemelése, konyha, fürdőszoba felújítása. stb.

Alulbiztosítottság: Lakás biztosításnál.

Az az eset, amikor a biztosítóval megkötött szerződésünk. NEM fedezi az esetlegesen bekövetkezett káreset által megsemmisült épület, ingó és ingatlan károkat, azon károk helyreállításának költségét.

Pl.: Hiába van biztosításunk a lakásunkra, nekünk csak a szerződésünkben meghatározott összeget fizeti a biztosító.

Kárunk 20 millió forint, de a biztosításunk csak 16 millióforintra érvényes. Ebben az esetben a biztosítónk csak a 16 milliós biztosításunk alapján fizet nekünk, lebontva a kárunk százalékos arányában. Azaz minimum – 4 millió forint amit nekünk kell állnunk.

Ajánljuk, hogy a már meglévő biztosítását vizsgáltassa felül biztosítási partnerével. Ami valószínűleg ingyenes lesz, de a biztosítási díj növekedésével járhat

 

Kátyúkár esetén mi a teendő?


Komoly esélyünk van belefutni a főváros útjain keletkező napi új 500 kátyú valamelyikébe. A statisztikák szerint azonban az ilyen károknak csak a felét térítik meg. Érdemes tehát a lehető legjobban mindent dokumentálni. Ha az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül tovább ment, vagy  a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, vagy figyelmeztető tábla jelezte az adott útszakasz problémáit, akkor kárigénye elutasításra kerül.


Ha nem rendelkezünk casco vagy kátyúkár kiegészítő biztosítással a kötelező biztosítás mellett,  akkor főszabály szerint a kátyúkárt az adott út tulajdonosának kell bejelentenünk mihamarabb.  Fontos tudni, hogy a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának hatáskörébe tartozik a biztosítás hiányában.

A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik. A fővárosi közút például üzemeltet egy keresőt is, amely segít eldönteni kihez tartozik az érintett útszakasz, és ugyancsak itt van egy kárbejelentő dokumentum is.

Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát. Ha komolyabb kárunk keletkezett, akkor ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, egyéb esetekben pedig próbáljunk tanúkat szerezni a helyszínen lévők közül. A méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) alkalmazzunk a fényképekhez, a legideálisabb pedig a mérőszalag használata, lenne,

A casco biztosítással rendelkezőknek a biztosító közvetlenül téríti a kárát, de csak abban az esetben, ha a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes végiggondolni a casco biztosítási szerződés megkötésekor azt is, hogy vajon nyújt-e a gépjármű elszállítására és tárolására is fedezetet a biztosító vagy nem. Alapesetben ugyanis a casco nem helyettesíti az úgynevezett kátyúbiztosítást, mivel a kátyúkárok összege az önrészhez hasonló mértékű. Ha a kátyú kikerülhetetlen, minél jobban csökkentsük a sebességünket természetesen a biztonságos közlekedés figyelmbe vétele mellett. Amikor a kátyúba érkezünk, a fékpedált engedjük fel. Ugyanis amennyiben a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, ezáltal a felnit és a futóművet is.

 

Mit kér a rendőr kötelező biztosítás igazolására?


A rendőr kérésére több dokumentum is szükséges lehet a kötelező biztosítás igazolására - A szerződés hatályba lépése után két hónappal már nem elég a biztosítási kötvény felmutatása, ha az érvényes kötelező biztosításunk meglétét igazoljuk a közúti rendőri ellenőrzés alkalmával. Az aktuális díjbefizetési csekkel vagy egyéb, díjfizetést igazoló dokumentummal is rendelkeznünk szükséges.

A kgfb-ről szóló törvény szerint a biztosítók leginkább a kötvény megküldésével jelzik a biztosítási szerződés létrejöttét. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ez a papír önmagában csak a biztosító kockázatvállalásának első 60 napjában igazolja, hogy van érvényes kgfb-szerződésünk. Ha nincs kötvény, e célra a biztosítási ajánlat ügyfélnél található példánya is megfelelő lehet az igazolásra az első 60 napban – de csak abban az esetben, ha a biztosító és az ügyfél a jogszabály által előírt adatokat megfelelően rögzítették.

A kgfb díját többféle módon rendezhetjük:

  • negyed - vagy félévente, sőt egy évre
  • átutalási megbízással, csoportos beszedési megbízással, csekken


Az ügyfél (akit a biztosító „üzembentartónak” hív) a befizetett csekkszelvénnyel, az utalásról szóló bizonylat másolatával vagy a biztosítótól automatikusan erre kapott igazolással bizonyíthatja kötelező gépjármű felelősségbiztosításának befizetését.
A lényeg, hogy legyen nálunk egy dokumentum, ami a díjfizetést – és így a biztosítás fedezettségét igazolja.
Átutalás esetében a legcélszerűbb, ha kinyomtatjuk és magunknál tartjuk a díjfizetést igazoló átutalási bankkivonatot. Fontos az is, hogy az utalási kivonaton pontosan ott legyen az az időszak, amire a pénzt befizettük.
A biztosítói szerződés kezdete utáni 60. naptól tehát már nem elég önmagában a szerződés megkötését igazoló dokumentum (például kötvény). Emellé egy, az adott időszakra vonatkozó díjfizetésről szóló bizonylatot is a járműben kell tartanunk. Ezt a két  (mármint a szerződési és a díjfizetési) igazolást egyetlen dokumentummal is kiválthatjuk.

A nemzetközi zöldkártya vagy egy megfelelő tartalmú biztosítói igazolás lehet ez, melyet biztosítótársaságunk küld meg részünkre az aktuális díj befizetése után. Ezek bármelyike együtt tartalmazza ugyanis a biztosítási szerződésünket és a kifizetett biztosítási időszak dátumát. A nemzetközi zöldkártyát viszont általában csak ügyfélkérésre, a külföldi utazást megelőzően küldik ki a biztosítók. E célja mellett ez a belföldi igazoló szerepet is betöltheti – persze a már kifizetett időszak esetében. A másik fentebb említett biztosítói igazolást  az ügyfél kérésére is megküldhetik a biztosítók, de  jellemzően a nem csekkes díjbefizetést választó ügyfelek automatikusan kapják meg. A biztosítók külön kérésre kiállítanak a különböző hatósági (pl. rendőrségi, bírósági) eljárásokhoz, illetve más biztosítónál a kárrendezéshez a megszokottnál több adatot tartalmazó kgfb-fedezetigazolásra szóló dokumentumot is.

A jogszabályi előírások szerint a biztosító köteles az igazolások valamelyikének megküldésére az aktuálisan befizetett díj alapján. Ennek típusát azonban szabadon határozhatja meg. A díjfizetési csekk megküldésével a biztosítók eleget tesznek a jogszabályi kötelezettségüknek (mely persze az ügyfél időben történő befizetésével válik érvényessé), a nem csekkes szerződések esetében pedig a befizetésről szóló igazolást vagy éppen ennek kiváltásaként a zöldkártyát utólag küldik meg. A Nemzeti Bank rendszeresen ellenőrzi  a biztosítók kgfb-hez kapcsolódó szerződés-nyilvántartó és ügyfél-kommunikációs rendszereit.